| J'ai fait une recherche sur google et ...ca fait toujours plaisir aux yeux, tous ces résultats. Moi ca me donne chaud au coeur et envie de dessiner ...vivement ce soir!
|
 |
|
Travail en commun avec ma tres chere Lizi. Elle a voulu commencer par un des pont de Budapst, puis..de pont en maison....
|
 |
|
- Készen vagyok – mondta a papa. - Szép lett – mondta Lizi. – De én még nem fejeztem be az enyémet. - Menjünk! – szólt André. - Jó, majd otthon befejezem – hagyta rá Lizi. – A Siklóval menjünk le, jó? - De az a Vár túlsó végén van. - Nem baj! Fussunk, André! – azzal a két gyerek futásnak indult. Apukájuk lihegve szaladt utánuk. - Várjatok meg gyerekek! – kiabálta. – Várj meg André! Várj meg Lizi! - Hallottad? – kérdezte döbbenten a láthatatlan Anarchia Analitikától. - Mit? - Nem tudja, hogy hívják a saját lányát. Azt kiabálta Alizinak, hogy várj meg Lizi! - Az nem lehet. Biztos jól tudja. De akkor ez a Lizi nem lesz jó nekünk. - Hát nem. Nem A betűvel kezdődik a neve. Felejtsük el! - ... |
 |
|
- Most hazamegyünk? – kérdezte Lizi, miután megették a krémest, amit a dobostorta helyett rendeltek. - Én még szívesen lerajzolnék valamit itt a Várban. A gyerekek nem bánták. - Akkor elmegyünk a Bécsikapu térre. - Apu! Miért mondja a Nagymama mindig, hogy olyan nagy a szám, mint a Bécsi kapu? - Egy perc és meglátod. - Hű, az ott a Bécsi kapu? Mekkora! Ugye nem is annyira hatalmas a szám? |
 |
| - Gyere már, Analitika! – hőbörgött Anarchia. – Látni akarom, amikor megtalálja a babáját. - Én meg dobostortát akarok. - De így, láthatatlanul? - Még szép, hogy így. Aztán csodálkozhatnak, hogy hová tűnt. Azzal a két boszorkány huss, már bent is volt a cukrászdában. A pincérnők és a vendégek csodálkozva látták, ahogy magától kinyílik és becsukódik az ajtó. Mindenki erre figyelt, így Anarchia és Analitika befalhatta az összes dobostortát. – A legjobb a dobja – súgta Anarchia. - Nincs is dobja - Nincs? |
 |
|
- Jaj, Apu! Nem láttad Ági babát? Nem tudom, hová tettem. - Nem is hoztad magaddal. De már tegnap sem láttam. Lizi mindjárt sírva fakadt. - Szegény Ági baba, elveszett. Hová lett? Keressük meg, Apu! - Ne sírj! Gondolkozzunk! Mikor láttuk utoljára? - Azt hiszem, tegnap előtt, a Várban – hüppögte a kislány. - Akkor menjünk! Szerencse, hogy nincs messze a Margitszigettől. Sietve összeszedelődzködtek, és indultak újra a Várba. ...
|
 |
| - Meddig ülnek ezek még itt és ragasztgatnak abba a vacak albumba? – dohogott az ablakpárkányon üldögélő, láthatatlan Anarchia. - Amíg ki nem süt a nap – felelt Analitika. - És ha nem süt? Ha soha többé nem süt ki? Akkor gyökeret eresztünk az ablakpárkányon? - Higgy nekem! Ki fog sütni – mondta Analitika. - Csak azt mondd meg mikor? Itt vesztegetjük az ördög drága idejét, s mindjárt augusztus huszadika van. Akkor aztán megnézhetjük magunkat. Fuccs a boszorkányságnak. Szerintem ebből az Aliziból úgysem lesz harmadik boszorkány. A babáját sem találta meg! - Csigavér! Még nem is kereste. Várjuk ki a végét! |
 |
